Szájüregi rák meghatározása. A szájüregi daganatok által kiváltott tünetek
Tartalom
Amennyiben a jelenlegi tendencia folytatódik, ra évente 20 millió rosszindulatú daganatos beteggel kell számolnunk. A WHO felméréseit követve megközelítően millió daganatos beteg él a Földön, 11 millió új esetet ismerünk fel, és több mint 7 millió ember hal meg ebből az okból évente, valamint 10 ezer szájüregi rákos.
A rákban elhunytak fele megmenthető lenne, ha a rákmegelőző elváltozásokat vagy daganatot idejében felismernék és kezelnék. Nemzetközi és hazai rosszindulatú daganatos megbetegedések átfogó halálozási felméréseiben férfiaknál az első, nőknél pedig a második helyen állunk.
Sajnálatos tény, hogy 46 ország szájüreg- és garatrákok mortalitási adatait figyelembe véve mind a férfiak, mind a nők körében Magyarország vezető helyre került, és ez az szájüregi rák meghatározása az as évek óta ötszörösére emelkedett Kásler és Ottó, A közép- és kelet-európai régióban, de főként hazánkban az utóbbi 5—10 évben drámaian növekedett a dohányzás és alkoholfogyasztás okozta szájüregi laphámrákok miatti halálozás.
Ez a kedvezőtlen tendencia várhatóan tovább romlik, és a mortalitás ig a duplájára emelkedhet. Az Európai Unióban Magyarországon legmagasabb a rákos halálozás.
A szájüregi condyloma kezelése az arcon morbiditása és mortalitása hazánkban az as évektől is fokozatosan emelkedett, pedig egyre több kutató figyelme és tevékenysége fordult a sztomato-onkológia felé.
A dohányzás és a szájrák: típusok, tünetek és megelőzés
A szomorú statisztikai adatok mortalitás és incidencia felhívják a figyelmet az ellátás és korai felismerés hiányosságaira. Hazánk a tumoros betegségek epidemiológiájának tekintetében tragikus helyzetben van. A férfiak között mind az incidencia, mind a mortalitás összevont értéke magasabb, mint a világ bármelyik térségében, és a nők vonatkozásában is kiemelkedők ezek az adatok.
Már az ban hazánkban kiadott sztomato-onkológiai módszertani levél fő célkitűzése az volt, hogy elősegítse a szájüregi rákok korai diagnózisát, ezáltal növelve a betegek jobb kezelési és gyógyulási esélyét, és csökkentse a rákhalálozást.
Ez a körülmény azt a szomorú észlelést is magyarázza, hogy a maxillo-faciális malignomák fele-kétharmada csak későn és előrehaladott stádiumban fordul orvoshoz. Remélhető kimozdulás a Népjóléti Minisztérium által ben kiadott rendelettől várható, amely kötelezi a fogorvost, hogy a fogászati kezelésen megjelenő beteget sztomato-onkológiai szájüregi rák meghatározása is megvizsgálja, és ezt a szűrővizsgálatot évente ismételje meg.
A szájüregi rák prevenciójának módszerei: havonta önvizsgálat szájüreg, nyakszabályos időközökben szájüregi rák meghatározása fogorvoshoz 20 év alatt háromhavonta, 40 év felett évente.
A daganatok előfordulása az idősebb korosztályt 60—70 év érinti, de egyre szájüregi rák meghatározása az olyan epidemiológiai vizsgálat, melyben már emelkedik a 45 év alatti szájüregi rákos betegek száma.
A fiatalabb korban képződött szájüregi rákok kialakulását több tényezővel magyarázhatjuk: egyrészt a tumorszuppresszor gének mutációjával, másrészt a szájüregi rák meghatározása korán kezdett káros szenvedélyeivel dohányzás, alkoholfogyasztás, drog stb.
Szájüregi rákok tekintetében a nemi hovatartozás is meghatározó: a férfiakat kétszer gyakrabban érinti, mint a nőket. A praecarcinomák korán és könnyen felismerhetők és kezelhetők 9.
Ezen segíthet a molekuláris markerek vizsgálatában rejlő prognosztikai lehetőség. A tumor elleni védekezésnek és tumorszuppressziónak a markereivel kapcsolatos vizsgálatok segíthetnek a daganat progressziójának és prognózisának megítélésében, és segítenek időben megjósolni a recidiva, másodlagos primer tumor és a metasztázis kialakulásának rizikóját.
A tumor mérete mélysége, vastagságalokalizációja, szöveti differenciáltsága grading szignifikáns összefüggést mutat a daganat kiújulási rátájával, metasztázisképzésével és a prognózissal. Minél nagyobb egy daganat csont, perineuralis terjedésminél inkább a szájüreg hátsó harmadában elhelyezkedő és rosszul differenciált, annál nagyobb a regionális és távoli nyirokcsomó-áttétképződés veszélye, következményesen a beteg túlélési esélyei is rosszabbak.
Sajnálatos tény, hogy a szájüregi daganatok kiváltásában oki szerepet játszó rizikótényezőket többnyire ismerjük, és a alsóbbrendűségi érzés gyermekkorban diagnózis is egyszerűen felállítható, mégis a halálozási epidemiológiai adatok rendkívül elszomorítóak.
Kiemelten fontos az orvos, fogorvos kellő diagnosztikai tudása, mert ilyen ismeretek hiányában felül- vagy aluldiagnosztizál, amellyel egyrészt a betegben feleslegesen rákfélelmet kelthet, másrészt félrevezető megnyugtatásával és az ebből fakadó időveszteséggel a beteg sorsát veszélyeztetve végső esetben halálát okozhatja.
A kórelőzmény orvosi, fogorvosi, családi, szociális stb.
A szájüregi daganatok és tünetei
A bőrtől eltekintve a szájüregi rákok tartoznak a legkönnyebben diagnosztizálható malignomák közé. A fogorvos—orvos diagnosztikai felkészültségének a hiánya legalább akkora kockázat a betegnek, mint maga a rák. Fontos, hogy az anamnézis felvételekor az elfogadott legfontosabb rizikótényezőkre dohányzás, alkohol rákérdezzen az orvos, az alkoholfogyasztás mértéke nehezen meghatározható, mert a betegek nem mondanak igazat szégyenérzet.
Bármely tényezőt, amely fokozza az egyén esélyét betegség kialakulására, rizikófaktornak nevezzük. Vannak elkerülhető és vannak megváltoztathatatlan rizikótényezők. A dohányzás és a veleszületett specifikus gének rák kialakulása szempontjából kockázati faktorok, mégis a kettő közül csak a dohányzás kerülhető el leszokásde a szülőktől örökölt géneket nem tudjuk megváltoztatni.
A szájüregi rák etiológiája komplex, mégis a dohányzás és az alkohol tekinthető a legdöntőbb rizikótényezőnek. Szájüregi rák meghatározása szájüregi rákok ötéves túlélési rátája az egyik legalacsonyabb értéket mutatja egyéb lokalizációjú daganatok összehasonlításában, feltehetően azért, mert csak előrehaladott stádiumban, későn diagnosztizálják, holott a korán felfedett szájüregi rákos betegek túlélési esélye jobb, mint más malignomáké.
Primer prevenció Számtalan tényező biológiai, kémiai, fizikai, genetikai, táplálkozási, életmódbeli felelős a rák létrehozásáért, vagyis polietiológiás betegség. Orvosi feladat az okok megjelölése, feltárása, kiiktatása a törvényhozás segítségével primer prevenció. A primer prevenció egyik fontos feladata a több ezer rákkeltő tényező törvény erejével végrehajtott folyamatos kiküszöbölése.
A primer prevenció elsősorban az egészségügyi személyzet kötelessége felvilágosításde a társadalmi életben tevékenykedő civil szervezeteknek, pedagógusoknak és a média-szakembereknek is hasonlóan fontos a szerepük.
A romló halálozási statisztikák azt mutatják, hogy a bennünket fenyegető rákkockázati tényezők környezetünkben hatványozottan sűrűsödnek. Katasztrofális méretű fizikai és kémiai környezetszennyezés folyik, számos káros életmódbeli szokás csatlakozásával. Ehhez járul még, hogy többen élik meg azt a kort, amelyben a rákgyakoriság meredeken nő, másrészt fokozódik a mozgásszegénység, egészségtelen táplálkozás és helytelen szájüregi rák meghatározása okozta kockázat is.
Utóbbi időben egyre fokozódó figyelem fordul a kemoprevenció pl. Újabb megközelítés szerint a rák nem akkor kezdődik, amikor a tumor megjelenik, vagyis a tumor kialakulásának idejében, hanem az a folyamat, amely a rák kifejlődéséhez vezet, évekre, sőt évtizedekre nyúlhat vissza.
A kemoprevenciónak éppen az a lényege, hogy szájüregi rák meghatározása ezt a folyamatot. A primer prevenció eszközei a külső egészségkárosító tényezők feltárása, minimalizálása, egészségnevelés, az életmód befolyásolása, rizikóállapotok szűrése, immunizáció, vagyis a potenciálisan megbetegedést okozó tényezők kiiktatása. Mint minden más betegség megelőzésében, a szájüregi rákok esetén is legegyszerűbb, legolcsóbb módszer a primer prevenció.
A primer prevenciós programoknak daganatbiológiai okokból csupán évtizedek után várhatóak eredményei. Daganatos megbetegedések kórokai — genetikai tényezők Előfordulhat, hogy egyes családok körében a csírasejtek bizonyos génjeinek mutációja révén megnő a daganat kialakulásának kockázata.
Genetikai tényezők szerepére utal az a körülmény, hogy nem minden dohányos egyén esetében alakul ki carcinoma, csupán azoknál, akiknél a genetikai poliformizmus elősegíti a karcinogének metabolizmusát. Jól ismert genetikai rákkockázati tényező szerepére példa a Xeroderma pigmentosum, ahol a DNS-t javító enzimek öröklött hiánya magyarázza a főleg orofaciális régióban kialakuló basaliomákat, laphámrákot és melanoma malignumot.
Hasonló DNS-károsító hatással magyarázható az irradiatio és kemoterápia utáni paradox módon kialakuló második vagy harmadik tumor kialakulásának fokozódó rizikója. Dohányzás miatt évente közel 3—5 millió ember hal meg, és a XX. A dohányosok felének a halálát a dohányzással összefüggő betegségek okozzák.
A jelenlegi 1,3 milliárd dohányos ra 1,6 milliárdra emelkedhet a világon. A dohányosok fele meghal középkorában 35—69 évés átlagosan 20—25 évvel rövidebb ideig él.
Várhatóan ra világszerte a dohányzás lesz a legfőbb halálokozó, évente körülbelül 10 millió ember haláláért felelős. Évente 80—90 ezer fiatal kezd dohányozni világszerte. Magyarországon évente közel 30 ezer — ember hal meg dohányzás miatt. A dohányzás és alkoholfogyasztás együtt fokozza a rák kockázatát. Pasz-szív dohányzás környezeti dohányzás is egészségkárosító férj, feleség, rák, infarktus, gyerek, asthma.
Ingereken dohányzás kívül a szervezet diszpozíciója is szükséges a rákképződéshez. Dohányzással összefüggő állapotok: homogen leukoplakia potenciálisan malignus elváltozásnem homogen leukoplakia: nodularis leukoplakia, verrucosus leukoplakia, erythro-leukoplakia, erythroplakia, stomatitis nicotina palati, dohányos melanosis, leukoedema, lichen planus 9. A szájnyálkahártyán a leukoplakia a leggyakoribb potenciális malignus elváltozás, amely hatszor gyakrabban fordul elő dohányosokon, mint nem dohányzókon.
Dohányos melanosis, stomatitis nicotina palati és orális candidosis sokkal gyakrabban alakul ki dohányosokon, mint nem dohányzókon. A szájüregi rák kifejlődésében a dohányzás a legfőbb rizikótényező, amely a szájnyálkahártya laphámsejtjeire közvetlen carcinogen hatást fejt ki Bánóczy és Nyárasdy, ; Sonkodi, A cigaretta önmagában növeli az ajakrák kialakulását, amit jelentősen fokoz a napsugárzás, és az is igazolt, hogy a szabadban végzett munkának tartós időtartama növeli a rizikót 9.
A dohányzás hosszabb idő után felelős a szájüregi rák okozásában, ezért 50 év után elsősorban a dohányzás, míg 50 év alatt főleg a HPV vírus a karcinogén. Azokban az esetekben, ahol erős dohányzás és alkoholfogyasztás együtt fordul elő, a szinergizmus szájüregi rák meghatározása százszor fokozottabb a szájüregi rák kialakulásának a rizikója.
A hpv kód muskaraca terápia álláspont szerint ebben a szinergizmusban hpv szeméremrák HPV-vírus nem játszik szerepet. A pipázás stomatitis nicotina palatit okoz, de ez ritkán fejt ki rákot. Cigarettában a szájüregi rák meghatározása lévő epoxid égés a rákkeltőbb és nem az elsősorban feltételezett nikotin.
Ajak és szájüregi daganatok kezelése, kutatása
A szájüregi nyálkahártya a forró, irritáló dohányfüstre fokozottan elszarusodó hámmal, és hám alatti krónikus gyulladással leukoplakia válaszol, és az így megvastagodott, de kevéssé ellenálló szövet áteresztőbbé válik a karcinogénekkel szemben. A pipázás inkább szájüregi, a cigaretta pedig a tüdőrák kialakulásában döntő rizikófaktor 9.
A pipázók, szivarozók de nem cigarettázók között kevesebb a tüdőrák. Cigaretta nagyobb rákkockázatot jelent, mint a pipa és a szivar, de vannak szerzők, akik nem találtak jelentős különbséget.
A szivarfüstben több a karcinogén, mint a cigarettáéban. A dohányzás abbahagyása után legalább 5—10 évnek kell eltelnie, hogy a rákrizikó csökkenjen. Passzív dohányzás: a dohányfüstben több mint 50 potenciális karcinogén van. Belső terek levegőjében a dohányfüst mennyiségileg a leginkább károsító karcinogén inhalatív tényező.
A passzív dohányzás különösen a gyermekekre ártalmas. Az alkoholfogyasztás mértéke és a daganatok kialakulásának kockázata között megközelítőleg lineáris összefüggés tapasztalható. A fejlett országokban az alkoholfogyasztás növekedésével emelkedett a szájüregi rák meghatározása rákok gyakorisága. Alkoholisták között 10—szor több az orális rákok száma, mint a szenvedélymentesek körében. A legújabb hivatalos brit statisztikai adatok szerint minél magasabb valakinek az IQ-hányadosa, minél többet keres, annál több közöttük az alkoholfogyasztó, és egyre több intelligens nőnek stressz vannak alkoholproblémái.
Nagy-Britanniában ben kétszer annyian haltak meg alkohol miatt rák és egyéb betegségmint 15 évvel ezelőtt. Dramatikus tény, hogy a mai fiatal korosztály 45 év alatt körében szignifikánsan elterjedtebbek a szenvedélybetegségek dohány, alkohol, drogmint az idősebbek között.
Az alkohol a második legfontosabb rizikótényező a szájüregi rákok etiológiájában. Az alkohol független kockázati tényező az orális carcinoma kiváltásában. Fokozott alkoholfogyasztók körében megközelítőleg hatszor gyakoribb a szájüregi rák, mint az alkoholt nem fogyasztók között. Azokban az esetekben, amikor az egyén dohányzik és alkoholt fogyaszt, nagyobb a szájüregi rák előfordulásának rizikója, mint akik csak isznak vagy csak dohányoznak. A dohányzás abbahagyásával lényegesen csökken az alkohol okozta szájüregi rákok kialakulásának kockázata.
Az egyéni variációk magyarázzák, hogy nem minden esetben alakul ki szájüregi rák még mértéktelen dohányzás és alkoholfogyasztás esetén sem. A szájnyálkahártya rövid ideig van kitéve alkohol hatásának, mégis e rövid idő alatt az érintett szövetek hosszabb időre felvesznek alkoholt, és így hatásos vehikulumként szolgálnak a dohány karcinogénjeinek a szájnyálkahártyán való átjutására.
Az alkoholisták csökkent étvágyát az alkohol fokozott kalóriatartalma magyarázza, így folyamatosan fehérje- vitamin- és ásványianyag-hiányban szenvedve is szájüregi rák meghatározása az orális rákrizikó.
A szájüregi daganatok és tünetei
Az alkoholnak szerepe van a hajléktalanná válásban, magyarázva a gyakoribb szájüregi rák előfordulást. Rossz szájhigiéne bakteriális hatása pl. A férfiak mellett a fiatal nők körében nőtt az alkoholfogyasztás, a leukoplakia és a szájüregi rák gyakorisága. A sejtek DNA-ja 0—20 évig a legsérülékenyebb karcinogénekre. Hő Korábban szájüregi rák meghatározása a mezőgazdasági dolgozók között a pipázás Magyarországon gyakoribb volt, és a A guppies férgek szeretnek kezelni, csutora melege és krónikus irritáló hatása magyarázta a magas ajakrák incidenciát 9.
Tévhittel ellentétben a dohányfüstöt mellreszívók között a rákrizikó kisebb, a tüdőrák incidenciája kevesebb, mert a tüdőben szétoszlott füst lehűl, viszont a nem mellreszívók között a hő miatt a gége- légcső- hörgőrák gyakorisága fokozott. A levegőszennyezés — kipufogógáz közlekedési dugószén- olajtüzelés, cigarettafüst passzív dohányzás rákokozó tényezők.
2. Diagnosztikai eljárások
A kipufogó gázok számos karcinogént pl. Az üvegházhatású gázok csökkentik a légköri ózonkoncentrációt, így a fokozott ultraibolya sugárzás következtében nő a bőr- és ajakrákok gyakorisága 9. A növényvédő szerek a bőr- és ajakrákok kialakulásának rizikóját a napsugárzással együtt fokozhatják. Foglalkozási ártalomként a nagyiparban benzolépítő-iparban, faiparban, fémiparban, gépiparban, bányában pl.
- Az ajak-szájüregi daganatok ellátásáról | Hungarian Oncology Network - reproartinfo.hu
- Előzze meg a szájüreg daganatos megbetegedéseit!
- Az utóbbi időszakban mind a férfiakban, mind a nőkben nőtt a betegség előfordulása, s a halálos szövődmények ugyancsak növekvő tendenciát mutatnak.
- Sinonazális papilloma típusok
- Cím: Szeged, Izabella u.
- Szájrák | reproartinfo.hu
- Paraziták az emberi ízületek kezelésében
- Papilloma szemölcsök születési jele
A légszennyeződés, egyéb, közlekedéssel, az iparral, általában a nagyvárosi léttel összefüggő rákrizikó csökkentése már össztársadalmi feladat. A marihuanaélvezők között gyakoribb az orális carcinoma, ezt az magyarázhatja, hogy ezek a személyek többnyire dohányoznak, isznak, ami csökkenti az immunvédekezést, és fokozza a rizikót politoxikomániade így még nem különíthető el a marihuana önálló oki szerepe.
A marihuanaélvezők között előfordul: leukoedema, stomatitis nicotina palati, cheilitis angularis és glossitis rhombica mediana. Mikroorganizmusok fertőzések A biológiai faktorok közül a vírusok, a gombák is karcinogének lehetnek. A világon naponta esetben derül fény HIV-fertőzésre.
Vizsgálatok szerint egyes herpesvírusok, hepatitis B-vírus, adeno- és emberi papillomavírusok és a humán T-sejtes leukémia vírusfertőzések elősegítik a HIV-fertőzés kockázatát.
Amennyiben ez a trend folytatódik, a következő 10 évben a HPV-vírus okozta szájüregi rák gyakorisága megelőzheti a dohányzás és alkohol okozta értékeket. Ezt az is alátámasztja, hogy fiatalkorban a dohányzás és alkoholfogyasztás rákokozó évtizedes hatása még nem érvényesülhet. Az orális rákok prevenciója szempontjából az antivirális gyógyszerek a jövőben a cervix-rákhoz hasonlóan vakcináció formájában a férfiak részére is szóba jöhetnek. Fontos, hogy az onkogén vírus okozta rák nem fertőz, nem kapható el.
Candida albicans-fertőzésre hajlamosító tényezők antibiotikumok — szteroidok, immunszuppresszív gyógyszerekendokrin betegségek, autoimmun betegségek, xerostomia, irradiatio, HIV-fertőzés, dohányzás, vashiány fokozzák az orális rákrizikót.
A mai álláspont szerint nem egységesek a kutatók abban, hogy a Candida albicans másodlagos, opportunista fertőzésként szerepel, vagy primer etiológiai tényezőnek tekinthető a szájüregi rákmegelőző állapotok és rákok kialakulásában. Az viszont szájüregi rák meghatározása, hogy a Candida karcinogén nitrózaminokat termel, és laboratóriumi vizsgálatok során az orális praecarcinomák Candida-leukoplakia és carcinomák igen gyakran gombafertőzöttek 9.
