Rovar york

Szinte teljesen elpusztíthatatlanná válik a legutáltabb rovar Origo A csótányfélék legelterjedtebb képviselője, a német csótány közismertebb nevén svábbogár keresztrezisztenciát alakít ki számos rovarölővel szemben, erre jutott most egy új tanulmány. A hat hónapot felölelő kísérlet során a kutatóknak nem sikerült számottevően redukálnia a kártevők számát, még akkor sem, amikor többfajta rovarölőt kombináltak a kívánt hatás maximalizálása végett. Sőt, azt találták, a csótányok ellenállása a mérgekkel szemben egyetlen generáció elteltével a hatszorosára nőtt.

Ez rovar york olyan kihívás a csótányok ellen folytatott küzdelemben, amit idáig nem ismertünk fel, magyarázta Michael Scharf, a Purdue University professzora. A keresztrezisztencia azt jelenti, hogy a kémiailag hasonló vegyületek esetében az ellenálló képesség nemcsak az adott hatóanyag ellen alakul ki a célszervezetek körében, hanem több hatóanyaggal, vagy esetleg az egész vegyületcsoporttal szemben.

Forrás: Flickr. A legjobb esetben is csupán a populáció látványosabb növekedését tudták megakadályozni, számuk ugyanakkor nem szorult vissza.

Az első államilag szervezett, nagyszabású rovartani hadviselést második világháború kezdetén Japán valósította meg Mandzsúriában. Kanada[ szerkesztés ] Kanada úttörő szerepet játszott a világháborús biofegyver fejlesztésekben, és szövetségeseit, az USA-t és Nagy-Britanniát is csatlakozásra késztette. A francia szakértők már ben azt javasolták, hogy a német lakosság élelmiszer ellátását egy krumplibogár támadással kell lehetetlenné tenni.

A hivatásos rovarirtók hasonlóképpen dolgoznak, több készítményt kombinálnak, arra az esetre, ha az egyik ellen védelem alakulna ki a kártevőkben. Nagyon úgy néz ki, hamarosan ez a metódus teljesen eredménytelen lesz.

A rezisztencia képességét a rovarok ugyanis képesek átadni utódaiknak. A tudósok szerint a jövőben több különféle módszert kell kombinálni rovar york, hogy vissza tudjuk szorítani a rovarok invázióját. Miért olyan nehéz megölni egy csótányt?

Az amerikai csótány az egyik legnagyobb termetű, emberek közelségében élő rovarfaj, emellett az egyik legnagyobb génállománnyal rendelkezik: összesen 20 olyan génjük van, ami fehérjét kódol, nagyjából annyi, mint az emberé. Bizonyos gének azért felelősek, hogy méregtelenítsék a csótány szervezetét, ezáltal nem pusztulnak el a mérgezett tápláléktól sem.

Más gének a fertőzések ellen védik e rovarokat, így nem pusztulnak el olyan környezetben sem, amiben az ember nem maradna életben. És ha ez nem lenne elég, leszakadt végtagjaikat is vissza tudják növeszteni.