Petesejtek működtek
Az embrionális fejlődés kezdeti szakaszát vizsgálva több eddig ismeretlen folyamatra fény derült, így az emberi meddőség gyógyításában is áttörést hozhat a sikeres kísérlet. A kísérletben kétféle sejttípust használtak a kutatók, embrionális őssejtet, és az úgynevezett trofoblasztot - mondta Szalai Csaba, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt-és Immunbiológiai Intézetének igazgatóhelyettese. Ennek azért van jelentősége, mert ennek a beágyazódása a méhbe szükséges ahhoz, hogy meginduljon a terhesség" - mondta Szalai Csaba.
A sejt soha nem érte el az életképes embrióállapotot Nem petesejtek működtek ember-állat hibridet előállítani A kutatók ugyanakkor azt is hangsúlyozták: alapjaiban véve működhet az emberi klónozás. Robert Lanza, a Massachusetts állambeli székhellyel rendelkező sejtkutató intézet, az Advanced Cell Technology munkatársa elmondta, hogy az emberi és állati sejtek keverése nem tette megfelelően működővé a petesejtet.
Ennek ellenére az emberi sejtek újraprogramozták az oocitát a megtermékenyítetlen petesejtetés aktiválták azokat a géneket, amelyek egy életképes embrióhoz kellenek - számolt be kollégáival Lanza a Cloning and Stem Cells című folyóiratban. Korábban már számos tudóscsoport próbálkozott ember-állat-hibrid létrehozásával, ami az őssejtek forrásaként szolgált volna. Mivel emberi petesejtek nem állnak rendelkezésre - műtéti beavatkozással lehet csak hozzájutni petesejtek működtek nőktől - néhány tudós előállt az állati petesejtek felhasználásának ötletével.
A klónozás e technikáját szomatikus sejtmagtranszferként ismeri a tudomány. A módszer szerint a petesejt eredeti sejtmagját eltávolítják, és kicserélik a donorállatból, vagy egy másik, klónozandó emberből petesejtek működtek testi sejtmaggal.
Amennyiben a művelet sikeres, a petesejt növekedésnek és osztódásnak indul, mintha egy sperma termékenyítette volna meg, de az embrió leginkább a donor DNS-ét tartalmazza. A különböző csoportok, amelyek megpróbálkoztak az eljárással, végül egy sejthez hasonló eredményt kaptak, amely újra és újra osztódott, hogy aztán embrió legyen, de a sejt soha nem érte el az életképes embrióállapotot.
Egy egér-ember hibrid egy osztódást bírt csak ki, a tehén- és a nyúlsejtek emberivel keverése kicsit tovább húzta, de elpusztult, mielőtt az anyai DNS életképessé alakította volna az embriót. Lanza és csapata új eljárásokkal is próbálkozott, s bár az állat-ember klónozás nem működött, a sejtműködés folyamatába bepillantva bebizonyosodott: az azonos fajok közötti, így az ember-ember közötti klónozás helyes géneket produkált, noha ez esetben is megállt az osztódás, mielőtt kialakulhattak volna az őssejtek.
Ian Wilmut, az Edinburgh-i Egyetem kutatója, az első klónozott emlős, Dolly bárány létrehozóinak egyike csalódást keltőnek nevezte az eredményeket. Robert Lanza új technikákban bízva ugyanakkor továbbra is hisz az eljárás jövőbeni sikerében.
