Petefészekrákra vonatkozó irányelvek. Az étrend célja
Tartalom
Örökletes emlő- és petefészekrák (BRCA1- és BRCA2-gének) vizsgálata
A petefészekrák felismerése A GlaxoSmithKline június én hozta nyilvánosságra, hogy a nemrég felvásárolt, onkológiai készítményekre specializálódott Tesaro kiegészítő engedélykérelmét befogadta az FDA, és az elsőbbségi engedélyezési eljárás priority review céldátuma október e. A kérelem a Zejula niraparib javallatainak kiterjesztésére vonatkozik előrehaladott petefészek- petevezeték- vagy peritoneális rákban szenvedő olyan betegekre, akik korábban már legalább három vagy több kemoterápiás kezelésben részesültek, és akiknél a daganatos betegség vagy BRCA mutációt hordoz vagy HRD hiányt mutat HRD, homologous recombination deficiency, homológ rekombináció hiányaés progressziót mutat legalább hat hónappal az előző petefészekrákra vonatkozó irányelvek kemoterápiás kezelést követően.
A niraparib hatóanyag új indikációkban történő felhasználásának alapját a fázis II QUADRA vizsgálat szolgáltatta, melynek eredményei a Lancet Oncology folyóiratban jelentek meg, de a hatóanyagot a Tesaro jelenleg három folyamatban lévő pivotális klinikai vizsgálatban is értékeli különböző indikációkra önmagában vagy kombinációban történő alkalmazásra.
Prosztatarák javallatra a niraparibbal kapcsolatos fejlesztéseket, valamint a készítmény piaci bevezetését és értékesítését Japán kivételével világszerte a Janssen Biotech végzi. A niraparib által kiváltott citotoxicitás fokozódását figyelték meg daganatos sejtvonalakban az emlőrák BRCA 1 és 2 tumorszuppresszor gének hiányával vagy anélkül.
Ennek hátterében tehát egyrészt a BRCA mutációk következtében a homológ rekombinációs hibajavítás megszűnése, másrészt a PARP inhibíció révén a bázis excíziós hibajavítás hatásfokának csökkenése állhat.
- Petefészekrák – Wikipédia
- Örökletes emlő- és petefészekrák (BRCA1- és BRCA2-gének) vizsgálata - SYNLAB
- OTSZ Online - Láthatáron egy újabb PARP inhibitor petefészekrákra
- A petefészekrák megfelelő étrendjének hatékonysága - Gabonafélék
- A cryptosporidium és a giardia tünetei
- Méregtelenítő kezelés 5 nap
- Szemölcs eltávolító krém
- A gardasil vakcina mire való
A PARP inhibíció elvi megfontolások alapján nem okozhatja a mutációk felhalmozódását az agydaganatokban a következő okoból: 1. A QUADRA vizsgálatról A QUADRA egy nagy elemszámú, nyílt elrendezésű, egykarú fázis II vizsgálat, melyben a niraparib alkalmazásának hatásosságát és biztonságosságát értékelték olyan felnőtt betegekben, akik előrehaladott petefészek- petevezeték- vagy peritoneális rákban szenvedtek, és korábban már legalább három vagy több kemoterápiás kezelésben részesültek.
A betegek mg niraparibot kaptak naponta egyszer, a betegség progressziójáig. Az elsődleges végpont a vizsgálók által megerősített választ mutató, platinaszenzitív HRD-hiányos és BRCA mutációt hordozó vagy nem hordozó daganatokban szenvedő betegek aránya volt a teljes betegpopulációban.
További végpontokként pedig az egyes alcsoportok platinaszenzitivitás, BRCA mutációs és HRD státusz által mutatott válaszarányokat értékelték.
A leggyakoribb laborérték-eltérések között a csökkent hemoglobinszint, vérlemezkeszám fehérvérsejtszám, neutrofilszám, valamint AST és ALT emelkedés szerepelt.
- Élő sejtek elemzése parazitákkal
- Petefészekrák vagy ibs
- Határ menti hasnyálmirigyrák
- Méregteleníti a mérget a sejtben
A petefészekrákról Az Egyesült Államokban 22 ezer, az Európai Unió tagállamaiban összesen több mint 65 ezer, Magyarországon pedig körülbelül ezer beteget diagnosztizálnak petefészekrákkal Magyarországon összesen petefészekrákra vonatkozó irányelvek ezer környékére tehető a nőgyógyászati daganatok incidenciája. A petefészekrák az ötödik leggyakoribb daganatos eredetű halálok a nők körében.
A petefészekrák döntően az 50 év feletti nők betegsége: gyakorisága az életkor előre haladtával fokozatosan nő.
Láthatáron egy újabb PARP inhibitor petefészekrákra
Ritka esetekben ugyanakkor fiatal felnőtteknél, sőt egyes válfajai a pubertás kor előtt is előfordulhatnak. A tumornak belső és külső kockázati tényezői egyaránt vannak, a legmeghatározóbb kockázati tényező az életkor. A veszélyeztető tényezőkről keveset tudni, ezek között említik például az azbeszt jelenlétét. Az öröklődés szerepe, a hibás gének az petefészekrákra vonatkozó irányelvek százalékában mutathatók ki.
Noha nőgyógyászati daganatról van szó, a hibás gén egyaránt származhat az apától és az anyától is, ezért fontos, hogy az összes családi kórelőzmény feltérképezése.
Figyelmeztető jel, ha a családban előfordult petefészek- emlő- vastagbél- vagy méhtestrák 40 évesnél fiatalabb korban — ilyen esetekben 25 éves kor felett panaszmentes állapotban is indokolt a rendszeres szűrővizsgálat. A belső kockázati tényezők között tartják számon a szervezet hormonháztartásának nem megfelelő működését is.
Új irányelvek a rákgyógyításban
A petefészkeket érintő minden mikrotrauma növeli a kockázatot, ezért nagyobb a kockázat például azoknál a nőknél, akik hpv genitális fekélyek átlagosnál rendszeresen hosszabb ideig menstruálnak, a szakirodalom egy része közvetett tényezőként az elhízást is megemlíti a hajlamosító tényezők sorában, a szülés ugyanakkor védőfaktor.
A betegség korai stádiumában teljesen tünetmentes. Klinikai tünet lehet a -testsúlygyarapodás nélküli — hasfeszülés, széklet- és vizeletürítési panaszok, alhasi és deréktáji fájdalmak, ritkábban méhvérzés, ám ezek a tünetek — amennyiben a tumor váltja ki azokat — már az előrehaladottabb stádiumot jelzik.
Petefészekrák ellen nincs bevett szűrési módszer, ugyanakkor a genetikai tényezők miatt érdemes rendszeres orvosi vizsgálatokon részt venniük azoknak, akiknek a családjában már fordult elő hasonló megbetegedés. Mivel a petefészek daganata kezdetekben tünetmentes, ebben a stádiumban csak képalkotó vagy laboratóriumi vérvizsgálat tumormarker-szint nyomán azonosítható. A tünetmentesség és a szűrővizsgálatok hiánya miatt a petefészek daganatos elváltozását ritkán fedezik fel korai stádiumban.
Amennyiben már érzékelhető tumor alakult ki, az az orvos számára könnyen kitapintható. Condylomii ung petefészekrák pontos diagnózisához a tumor több területéből kell mintát venni. Amennyiben beigazolódik a tumor jelenléte, az áttétek kizárása, illetve pontos behatárolása miatt más vizsgálatok is szükségesek — ezek közül a legkézenfekvőbb a nyirokcsomók kitapintása, az ultrahang, a CT, az Petefészekrákra vonatkozó irányelvek vizsgálat.
Petefészekrák
A kivizsgálást nem szabad halogatni: a gyanú felmerülésével azonnal meg kell kezdeni, hogy mielőbb rendelkezésre álljon a terápiát, illetve a műtétet megalapozó, pontos diagnózis. Operáció is képezheti a vizsgálat részét: feltárják a hasüreget, hogy meggyőződjenek a tumor kiterjedtségéről, szóródásáról. A petefészekben előforduló tumorok többsége jóindulatú. A ciszták szerkezetükben és tulajdonságaikban hordoznak magukban daganatos jelleget, ám ezek nem tumorok.
A jóindulatú daganatoknak mintegy fele a felszíni hámból indul ki, ilyen elváltozás például a cystadenoma.
A csírasejtekből kiinduló tumoroknak is több mint 90 százaléka sorolható a jóindulatú elváltozások közé — a gyermekkorban és 20 év alatti fiataloknál ugyanakkor a csírasejttumorok között gyakoribb a rosszindulatú elváltozás. Ugyan a jóindulatú daganatok kategóriájába sorolható az úgynevezett Werth-tumor pseudomyxoma peritonei is, ám a szövettanilag jóindulatú elváltozás klinikailag mégis lehet rosszindulatú, mert nem távolítható el maradéktalanul, áttéteket képezhet az egész hasüregben, s meglétét rendszerint kiegészítő kezelésekkel sem lehet felszámolni.
A jó- és a rosszindulatú petefészek tumorok között helyezkednek el az úgynevezett borderline-típusú daganatok. Ezek szerkezete az ártalmatlan cystadenoma, valamint az agresszív, rosszindulatú cystadenocarcinoma közötti átmeneti struktúrát mutat. A petefészekrák stádiumai A petefészekben számos szerkezetű és tulajdonságú tumor alakulhat petefészekrákra vonatkozó irányelvek, ezért sok különféle osztályozási rendszer is létezik.
A petefészekrák osztályozásában 4 stádiumot különíthetünk el.
A petefészek daganatos elváltozása az esetek egy részében egy másik sejtben kialakult rák áttéteként jelentkezik. Leggyakrabban a gyomor- és bélrendszerben, az emlőben vagy a méhtestben található az elsődleges daganat, ám más szervekről is átterjedhetnek a petefészekre a daganatos sejtek.
A jelenség ugyanakkor fordítva is lejátszódhat: a petefészekrák könnyen képez áttéteket, pl. Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:.
