Papilloma vírus fiatal nőknél

Hogyan történik a HPV elleni oltás?

A condyloma acuminatum nemi szemölcs Mi a HPV? A humán papilloma vírus HPV, papillomaviradae családon belül mintegy típus ismert, melyek közül legalább 40 az intim területeken is tüneteket okozó kórokozó. Az egyes típusok más-más elváltozásokat okoznak és más szervek hámfelületén okozhatnak panaszokat.

A HPV jelenleg több mint fajtája ismert, amelyből 40 típus okozhat betegségeket a nemi szerveken. A humán papilloma vírus által okozott betegségek hosszú lefolyásúak, a rákmegelőző állapotokon keresztül fokozatosan alakulnak ki, ami azt jelenti, hogy a szövet hámrétege kórosan elfajult, és nagyobb valószínűséggel alakul ki ciszta vagy daganat ezeken a helyeken. A fertőzés a szexuális együttlétek alatt a bőrön vagy a nyálkahártyán keletkező mikrosérüléseken át jut a szervezetbe.

Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum

A vírus lappangási ideje több évig is elnyúlhat, ugyanis nincsenek tünetei, amik alapján felfedezhetjük. Átlagosan százból egy fertőzött hölgynél alakul ki a méhnyakrák, azonban időben észlelve kezelhető és gyógyítható a fertőzés. Éppen ezért kiemelkedően fontos a méhnyakrákszűrés évente minimum egyszeri elvégzése minden szexuálisan aktív nőnél. A daganatos megbetegedés kockázata függ attól, hogy a fertőzést okozó vírus alacsony vagy magas rizikójú csoportba tartozik-e, ezenkívül a szervezet ellenálló képességétől, genetikai hajlamosító tényezőktől, környezeti hatásoktól és a fertőzés fennállásának időtartamától.

A humán papillómavírus és a rák A humán papillómavírus és a rák A papillómavírusokat a Hozzájuk kötődik az első bizonyíték, miszerint emlősökben rákot okozhatnak a vírusok. Milyen egyéb rákos megbetegedéseket okozhatnak nőkben és férfiakban a papillómavírusok? Mit tehetünk a megelőzés érdekében? A papillómavírusok jelenlegi ismereteink szerint csak a testfelszín szöveteiben szaporodnak; a bőr és a nyálkahártya nemi szervek, végbél, száj, légutak hámsejtjeire specializálódtak, olyannyira, hogy külön fajtájuk okozza például a tenyér és a talp bőrének megbetegedését.

A méhnyakrák kialakulásának kockázata legyengült immunrendszer esetén — dohányzás, stressz, korábbi daganat, öröklött hajlam — magasabb, ezért ilyenkor akár félévente is érdemes elvégeztetni ezt a fájdalommentes szűrővizsgálatot. Alacsony rizikójú HPV-fertőzések HPV 6, 11, 40, 42, 43, 44, 45, 54 Ebbe a kategóriába az apróbb, de annál zavaróbb bőrelváltozásokat okozó HPV- megbetegedések tartoznak, mint például a nemi nyálkahártyákon szemölcsös elváltozást előidéző condyloma, amely kellemetlen kinövés lehet a külső nemi szerveken, a hüvelyen vagy a méhnyakon.

A HPV  okozta elváltozás szexuális együttlétek alkalmával továbbfertőzheti a partnert, sőt önmagát is visszafertőzheti, ezért célszerű minél hamarabb eltávolítani. Ez történhet késsel, lézerrel, fagyasztással, vagy akár kémiai ecseteléssel is. Azonban a szövetek mélyén gyökerező fertőzéseket az említett módszerekkel nem lehet haladéktalanul eltávolítani, ugyanis a vírusraktárt a külső kezelés nem képes nyomtalanul megszüntetni.

Ilyen esetben immunerősítő tabletta szedése javasolt, hiszen a HPV-t teljes mértékben csak az egészséges szervezet képes leküzdeni. Magas rizikójú HPV-fertőzések HPV 16, 18, 31, 33, 35, 45, 52, 58 A magas rizikójú fertőzések a hüvely, a végbélnyílás, illetve a szeméremtest nyálkahártyáját támadják meg, és megfelelő kezelés nélkül kóros sejtelváltozásokat okozhatnak. A fertőzés hasonlóan papilloma vírus fiatal nőknél, mint az alacsony kockázatú HPV-fertőzések esetében, a szexuális együttlét során a hámon keletkező apró sérüléseken keresztül a vírus megfertőzi a bazális sejtréteget.

Ezt követően a vírus akár évekig is képes sejtelváltozás, látható, érezhető jel nélkül élni.

A HPV (humán papillomavírus) fertőzés tünetei, kezelése

Az egészséges immunrendszer képes megsemmisíteni a fertőzést és megakadályozni a megbetegedést. Azonban ha a fertőzés tartós, az immunrendszer pedig gyenge, a vírus örökítőanyaga beépül a gazdatest DNS-ébe és megváltoztatja annak szerkezetét. A sejtelváltozásnak nincsenek érezhető és látható tünetei, ezért azt kizárólag nőgyógyászati szűrővizsgálattal lehet kimutatni.

Hogyan terjed a HPV? A humán papilloma vírus szexuális úton terjed.

A fogamzásgátló eszközök közül egyedül az óvszer csökkenti a fertőzés kockázatát, azonban még e védekezési módszer sem ad teljes biztonságot számunkra. A HPV-fertőzés kockázata fiatalabb életkorban és gyakori partnerváltásnál magasabb, de nő a megbetegedés bekövetkezésének a valószínűsége orális fogamzásgátlás, tartósan meglévő méhszájseb, valamint a humán papilloma vírustól különböző nemi fertőzések, továbbá szexuális úton terjedő betegségek esetén.

A fiatalabb korosztály papilloma vírus fiatal nőknél nők körében gyakoribb a hormonális fogamzásgátlás, éppen ezért e csoport magasabb kockázatnak van kitéve. Pontosan ezért javasolt még az aktív szexuális élet megkezdése előtt cselekedni és ellátogatni a nőgyógyászhoz.

HPV fertőzés

A vírus ellen a leghatékonyabban HPV-szűréssel és méhnyakrák elleni védőoltással védekezhetünk, ugyanis a humán papilloma vírusnak nincsenek tünetei, a partner megfertőzése még tünetmentes állapotban is lehetséges. Hogyan előzhető meg a méhnyakrák? A HPV-fertőzés kezelésére jelenleg nem áll rendelkezésre gyógyszer, azonban a méhnyakrák kialakulásának megelőzésért sokat tehetünk.

A felnőtt magyar nők ötöde több mint három éve nem látogatott el nőgyógyászához, nem volt sem vizsgálaton, sem pedig méhnyakrákszűrésen, annak ellenére, hogy a méhnyak állapotának rendszeres időközönként történő ellenőrzése minden szexuálisan aktív nőnek minimum évente egyszer ajánlott.

A méhnyakrák szűrésére és rákmegelőző állapotainak ellenőrzésére már évtizedek óta használt eljárás a mintavétel, xylella baktériumok a kenet citológiai vizsgálata is.

Ezen szűrés eredményei hat csoportba sorolhatóak: P0: a minta nem értékelhető, szükséges megismételni a mintavételt P1: a citológiai eredmény ideális egészségi állapotot mutat P2: a citológiai eredmény jó, a legtöbb szexuálisan aktív nőnek ilyen eredménye van P3: a citológiai eredmény enyhén kóros elváltozást mutat P4: a citológiai eredmény súlyos mértékben mutat kóros elváltozást P5: a citológiai eredmény méhnyakrákot mutat Az eredménytől függően a nőgyógyász szakorvosok a megfelelő orvosi protokollt alkalmazva mindent megtesznek az egészséges állapot visszaállítása érdekében.

Már enyhén kóros elváltozás esetén is előfordulhat, hogy sebészeti beavatkozásra van szükség.

A leggyakrabban alkalmazott rákmegelőző beavatkozás a konizáció, amely folyamán a kórosan elváltozott, beteg hámot kimetszik a méhnyakból. A beavatkozás nem zárja ki a későbbi gyermekvállalás lehetőségét. A kenetvételen túl bevett eljárásnak tekinthető a nőgyógyászati vizsgálat részét képező kolposzkópos ellenőrzés is, amikor tükrözik a méhnyakat.

Ezzel a folyamattal a kezdődő kóros folyamatok, valamint a már kialakult rákos sejtelváltozások, illetve a HPV-fertőzések jelentős része felismerhető.